Szeretnék eloszlatni egy tévhitet.
Nem igaz az, hogy minden kutyának minden kutyával a legjobb barátoknak kell lennie csak azért mert kutyák!
Egy parkban nem kell minden kutyának mindenáron találkozni az összes kutyával.
Rengetegszer látom, ahogy egy kutya végigrohan a parkon nyomában a gazdival és minden de tényleg minden egyes kutyához kérdés nélkül odaengedik.
Ennek a legdurvább fokozata amikor maga a gazda az, aki kierőszakolja a találkozást.
Mintha az lenne a fejében, hogy hát kutyák akkor találkozniuk kell nem?
És a válasz hogy NEM KELL!
Te sem mész oda a Blaha Lujza téren minden egyes emberhez és köszönsz neki csak azért mert ember.
Ha problémamentes városi kutyát szeretnél akkor a célod az, hogy a kutyád a legtöbb ingerre – ide tartoznak az idegen kutyák is – semlegesen vagy közömbösen reagáljon.
A tanítás során ehhez nagyban hozzájárul a helyes szocializáció és az ingerkörnyezet fokozatos emelése.
Ez nem azt jelenti, hogy a kedvenc pajtásait ne kedvelje vagy, hogy ne szerezzen akár új barátokat. Ha betartod a normális ismerkedés menetét szinte bárkivel játszhat egy jót.
NARANCS – „kutya agresszívek”
LILA – „válogatós” – lehet hogy nem bírják a kölyköket vagy jobban kedvelik a nyugodt/finom stílusú játszópartnereket, vagy csak néhány kiválasztott kutyát kedvelnek, a többivel semlegesek vagy elutasítóak.
KÉK – „nagyon társaságkedvelők” – közé azok a kutyák tartoznak akik bármikor, bárkivel jól kijönnek. Ne tévesszen meg, hogy mindenhol őket látod. Ez azért van mert velük bárhová, gond nélkül el lehet menni.
